Egervári Sándor nyilatkozatai egészen sajátos viszonyt ápolnak a valósággal. A rövid értékelésekből az esetek nagy részében még azt sem lehet kikövetkeztetni, hogy maga eSándor mit látott. Most a hollandok elleni – a sorban kb. 128. – sorsdöntő meccs kedvéért összeszedtük a selejtezők meccsei előtt és után összehozott költeményeit, mellé pedig leírtuk az – általunk érzékelt – valóságot is.
Evribádi! Sék joór bádi! (fotó: hetivalasz.hu)
MLSZ FEB – minden kedden! Tényleg kellene már találni valami remek reklámszöveget a jó fegyelmi bizottságnak. Minden kedden összeülnek, átfutják a jelentéseket, majd hoznak azok alapján valamilyen ítéletet, hogy az egyszerű szurkoló, aki mondjuk összeveti a korábbi hetek döntéseit csak a fejét vakarhassa: ez most megint mit jelent?
Ezúttal kiderül az, hogy mi és mennyi a különbség egy romániázás és egy újpestezés között, valamint az, hogy mennyit ér berúgni egy ajtót az öltözőfolyosón.
Ahogy mindig, lassan megint túltennénk magunkat az újabb kudarcon, és elfelejtenénk a Románia elleni tragikus 3-0-t, amit több 26 éven aluli néző is egyszerűen csak a saját kis Mexikójaként jellemzett. Próbálkoznánk, de egyszerűen nem lehet, hiszen aranylábúink nem hagyják: először Egervári Sándor hívta fel rá a figyelmet, hogy itt márpedig nem szabad kétségbe vonni az eredményeket, később Dzsudzsák Balázs is panaszkodott kicsit a hangulatra, ami a válogatottat övezte a meccs után. Nagyon sajnálom, és még jobban sajnálom Koman Vladimirt is, az FK Ural idén eddig három meccsen pályára lépett, a válogatottban így is alapembernek számító középpályásunkat, aki megint úgy érezte, méltatlanul bánnak velük itthon.
„Nem értek egyet a bizalom elvesztésével, szerintem sokat fejlődtünk, amióta én is itt vagyok. Felépítettünk valamit, ami nehéz volt. Még most is megvan az esélyünk a csoportban. Egy meccs nem úgy jött össze, ahogy a szurkolók elvárták, de szerintem ezzel nem lett volna szabad elveszíteni a bizalmat. Másodikok vagyunk, meg kell próbálni saját erőből kiharcolni a továbbjutást. Bízok magunkban, a csapatban, remélem, mellettünk fognak állni a szurkolók is. Most pozitív dolgokra van szükségünk, így léphet előre az ország is”
Nemzeti Sport
Egyedül azt felejtette ki állásfoglalásából, hogy nem egy peches eredmény miatt szidta mindenki az anyjukat napokig, hanem mert még annál az időszaknál is sokkal szarabbul játszottak, amit ő nyilván az érkezése előtti, fejlődés nélküli időszaknak tart. De persze majd mi bocsánatot kérünk, nyilván a közönség kurva anyját megint, amiért focizó válogatottat akart látni.
Szerencsére Hollandia ellen már megint van esélyünk, hiszen Egervári Sándor talált gyenge pontot!!!
Ez egy ilyen korszak: megszűnőben a gazos, rozsdás korlátokkal teletűzdelt betonlelátók és a mobiltákolmányok – szerencsére máshol még be lehet szippantani az ősi, vad levegőt -, helyettük épülnek a modern létesítmények, amelyeket egyszerűen és végre nem kis ferdítéssel, hanem teljes valóságtartalommal nevezhetünk annak, ami: stadion. Mert lesznek székek, tető – hurrá, nem ázunk el! -, sok büfé és fűthető pálya, valamint egy olyan rész, amelytől igazán stadion a stadion: kapu mögötti lelátó!
Majdnem Barcelona-, majdnem Juventus-, majdnem Milan-játékos. Majdnem ezüstcipős, majdnem világbajnoki hős, majdnem sikeres edző. Détári Lajos mindent megtett, hogy keveset áruljon el magáról, önéletrajzi könyvéből mégis kiderül, ki is ő valójában.
Az ám, az ábrándos, fiatal Détári (fotó: telesport.hu)
Már a sárga buszon is a Diósgyőr volt a téma, ugyanis az egyik néni nagyon közel lakik a stadionhoz, ezért mindig hallja a szurkolókat
Nem sokkal arrébb: a Bakterház kocsma a meccsek előtti taktikai értekezletek másik helyszíne. Szépen sütött a nap
Egészen fantasztikus tablót készített a police.hu, amin a rendőrség azt kéri, hogy segítsen mindenki azonosítani a két héttel ezelőtti FTC-Újpest rendbontóit. Az ember azt hinné, hogy a meccs közben a futópályán minibalhézó társaságról van szó, de ennél sokkal izgalmasabb a nagy nyomozás: azt a többszáz szurkolót keresik, akik a meccs után berohantak a pályára ünnepelni. Azt nem tudjuk, mi lehet a cél mondjuk a 125-ös sorszámú retiküllel együtt nézelődő lánnyal, de nagyon erős a gyanú, hogy nem miatta nem mennek ki a családok meccsre.
De hagyjuk is az okoskodást, hiszen ez a tabló, ami a magyar foci igazán fontos szereplőit mutatja be végre sokkal fontosabb szerepet is betölthet: kinyomtatva szuperül lehet velük autós kártyához hasonló dolgokat játszani, de ha például két példányban nyomtatjuk ki, akkor a gyerekünknek is nagyszerű lehet memóriajátéknak! Vajon üti-e a 002-es kopasz férfi a pályán rohangáló 120-as szurkolót? A sál, vagy az A.C.A.B.-pulcsi az erősebb? Hány szurkolót kell feldobni egy új hűtőszekrényhez? Jó szórakozást és ismerőskeresést!
Kattintani kell a nagyobbért (sportgeza.hu)
Könnyű lesz őket észrevenni a Határ úton
(fotó: 1909foto.hu)
Fellázadtak a kispesti drukkerek, és nem fognak úgy ugrálni, ahogy a rendőrség és a klubvezetés fütyül. A vasárnapi, Ferencváros elleni mérkőzést kiemelt kockázatúnak minősítették, így annak biztosítása kikerült a normál ügymenet jól megszokott világából.
Varrva várt pillanat
(fotó: nso.hu)
A korábban tömegek által a szerethetőbe követelt játékos hónapok bizonytalansága után végre aláírt a belga élvonal újoncához.
Akkor eljött ez a pillanat is, mészöly sámán feladta a renegát életét a Nagy Ügy szolgálatában, és bemutatkozik a Taccson. Lesz itt minden, de lecsúszott kapáslövés soha, azonban egyelőre mindenki fogadja el, hogy ez a bemutatkozás egy másik Nagy Ügyet szolgál, az Atomvillanás zenekar (Nem egy Vidámpark, de kit érdekel!) két év után befejezte végre a Süllyed a Hajó című számát, amelyet Torghelle Sanyika fejelőmozdulata, Dzsudzsák Balázs Anzsiba szerződése és úgy általában a bundázó focistáink ihlettek. És ez a szám úgy lett különleges, hogy mészöly sámán két akkordot nem tud megkülönböztetni egymástól, nem is engedik fellépni az állítólagos zenészek cserébe.
