Totális csőd lenne az Egervári-éra, vagy csak úgy tűnik? A kép ennél jóval vegyesebb. Volt például egy erős kezdés. Az Eb-selejtezők során a begyűjthető pontok majdnem kétharmadát sikerült összekaparni, ami még az NB I.-ben is legalább dobogós helyet érne. Aztán jött a szokásos visszaesés, ami minden, két ciklust kitöltő kapitánynál normális, és a vb-selejtezők során úgy maradtunk 50% körül, hogy a csoportunkban tudhattuk a mostanság harmatos törököket, az észteket, és Andorrát, bár utóbbiakkal egyelőre csak egy meccset játszottunk, vagyis van még hová javulni.
A barátságosokat relatíve jól hoztuk, ami mindenképp előrelépés a számok alapján, viszont csalóka, ha úgy nézzük, hogy Lothar és eKoeman alatt a brazilokkal, németekkel, argentinokkal, vagy mondjuk a hollandokkal játszhattunk egy-egy gálameccset. A már korábban lekötött Anglia elleni nyitány után a legkomolyabb ellenfél talán Csehország (kétszer is) lehetett, esetleg Bulgária, vagy a hazai rendezésű Eb-re készülő Lengyelország. Kuvait, Luxembourg, Liechtenstein viszont semmiképp.
Pontszámok összesen és játékosokra vetítve.