Pintér. Nagyjából ugyanúgy hasított az én fejembe is a felismerés, mint máséba, mikor reggel felkeltem, bekacsoltam a streamet a youtubeon, majd megláttam Csányi jobbján kedvenc csapatom edzőjét, és akkor már válogatottam szövetségi kapitányát. Csalódott lettem. Csalódottság töltött el, ami nem kifejezetten Pintér Attila személyének szól, bár gyorsan hozzá is teszem, hogy aki ismer engem, tudja, soha sem szerettem azt a játékstílust, amit ő erőltet, és játszat csapatainál.
posztok válogatott címkével
Az évszázad legnagyobb valódi trollkodása: Pintér Attila lett a szövetségi kapitány!!!!
Szevasz, kapitány!
Ezekben a percekben jelentik be. A cél pedig: ki kell jutni az eb-re!
Pintér 2016-ig írt alá, Csányi határozatlan idejűt tolt volna elé.
27 év a Fodbal Nagy Pöcegödrében
Már lassan a gyerekem is kiröhög annak az ismételgetése miatt, hogy 1986 óta nem jutottunk ki semmilyen nagy focitornára (mondjuk a finnek 1938 óta próbálkoznak hiába, muhaha), de akkor is így van. Minden selejtezős rajt egy-egy önámító, izzadtságszagú nekirugaszkodásnak bizonyult, ami hol gyorsan, hol csak a végén, hol fokozatosan, hol egyetlen csúnya, megrázó és kegyetlen pofonba sűrűsödve eredményezte a bukást. Végigvesszük mindet.
Jelenet az utolsó vb-meccsünkről, az akrobata a mostani UEFA-elnök
Mégis miért akar Eric Bicfalvi magyar válogatott lenni?
Rajzkészségben Bicfalvival megkérdőjelezhetetlen lenne az előrelépés
A hírről mi sem maradtunk le, csak emésztenünk kellett a dolgot, hogy egy korosztályos román válogatott miért szeretne magyar válogatott lenni? Az igazság az, hogy sokra mi sem jutottunk, bár kolozsvári forrásunknak azért volt egy nem túl pozitív, de kétségtelenül megfontolandó megfejtése.
De akkor ki lesz majd válogatott?
(eredeti kép: instagram.com)
Az ifjú szociológus hallgató fejébe hamar beletöltik a tudást, hogy az öngyilkosságoknak hullámai vannak. Van, hogy felerősödik, ha jön egy olyan indikátor, mint a ‘Szomorú Vasárnap’, és van hogy elsikkad a tendencia. Talán a válogatottság lemondása is így működhet, és most élhetjük azokat a napokat, amikor a legtöbbekből kikívánkozik, hogy „köszi, de most a címeres mezt azt nem ölteném fel, mert blabla…”
Nézd, hogy rohan az idő
idézett szöveg: nb1.hu
Mondotta Huszti Szabolcs, aki arról is véleményt formált, hogy az ő felelőssége is, hogy a magyar csapat nem jutott ki Eb-re és vb-re, de megjegyezte, a magyar futballban dolgozó edzők közül sokan „sajnos nem nagyon vállalnak felelősséget” a tetteikért, pedig jobb lenne, ha „ők is néha elgondolkodnának, miért tartunk ott, ahol.” Minden szava arany, ez kétségtelen. Szabolcs kitért még arra is, hogy szerinte a válogatottnak egy „rátermett külföldi szövetségi kapitány kellene”, akinek „egy komolyabb stábot” kellene magával hoznia, a Magyar Labdarúgó Szövetségnek pedig „mögéjük kellene állnia„, meg kellene adnia azt a támogatást, amit Lothar Matthäus vagy Erwin Koeman, korábbi szövetségi kapitányok esetleg nem kaptak meg.”
Tovább →
Utolsó üzenet Egervári Sándor párhuzamos valóságából
Bogdán Ádám Robin van Persie-vel
Szeretném végre csak sima nevetséges emlékként felfogni azt, ami mostanában történik a válogatott körül, de egyszerűen mindig felemlegetik olyan emberek ezt az egészet, akik miatt valahogy a nevetséges múlt mindig visszaváltozik szánalmas jelenné. Szóval én az a fajta szurkoló vagyok, aki tudja a játékosok és az edző nevét, nagyon ritkán a tulajdonosét, de egy csapat körül dolgozó segítőkre soha nem szoktam figyelni. Persze szép előrelépési lehetőség a pályaedzőség, de alapesetben még a kedvenc klubomtól is csak azért tudok neveket mondani innen, mert arrafelé Veréb György és Vitelki Zoltán nevét azért óriási bűn nem ismerni. A válogatott viszont kezd rávilágítani, hogy eddig óriási hibát követtem el: amíg Egervári Sándor egy hozzá mérten semmi különöset nem tartalmazó közleményt dobott ki a maga alternatív univerzumából, addig az eddigi kapusedző, Andrusch József olyan parádét hozott a Nemzeti Sportnak, hogy még a csak online elérhető verziójának is szeretném emlékként a seggemre tetováltatni minden mondatát. Az egészben csak az a megnyugtató, hogy Egervári egyáltalán nem magányos a világában, hiszen Bognár György mellett a kapusedzőjével is bátran tudják elemezni a magyar válogatott sikereit, már amikor nem kell felülni lovaikra, hogy visszaverjék az orkok támadásait.
Elugrottunk temetni a válogatottat: Magyarország-Andorra a lelátóról
Nem csak a levegőbe beszéltünk ám akkor, amikor a meccs előtti piálásról volt szó: a Puskás Ferenc Stadion metrókijáratánál már egyből le is teszteltük a zöldségest, ahol a zöldségeken kívül leginkább sört lehet kapni.
Kaunasból az Imperiál Sörözőbe
Nem érdekel, hogy Izland pótselejtezős, és bevallom, eddig különösebben az sem hatott meg, hogy a húsz éve még romokban álló Bosznia-Hercegovina csont nélkül jutott ki. Utóbbi így volt egészen szerda délelőttig. Azóta viszont sírok.
Még egyszer Bognárról
Az ember, aki másként gondolja
(cím: NSO)
György, György, ezt most nem kellett volna. Pontosabban most SEM kellett volna. Ádám mondandójával egyet tudtam érteni, de erősen kifogásoltam az időzítést, és hogy semmi újat nem mondott. Te kétségkívül eredeti gondolatokat fogalmaztál meg – bár ne tetted volna, mert hülyeség, amit mondasz. Te kétségkívül szembementél a közhangulattal – bár ne tetted volna, mert hülyeség, amit mondasz. Tudod, sokkal jobban szeretek olyasmiről írni, amiről el lehet vitázgatni, amivel nem feltétlenül ért mindenki egyet (figyelem, ez nem egyenlő az öncélú provokációval!), most viszont tízből tíz ismerősöm ugyanazon a véleményen van: hülyeség, amit mondasz.
Nem ez az első ilyen nyilatkozatod, talán te sem gondolod teljesen komolyan, hiszen szinte végig mosolyogsz. Valamiért te lettél az ancien régime villámhárítója. Helyettük is te ugrasz ki a bírálók elé, és elkiáltod magad: Ide lőjetek! Nem tudom, miért vállaltad el ezt a szerepet, azt sem tudom, hogy tudatos választás volt-e, de most mégis ez a helyzet.
A nyilatkozatodból legalább kiderül, miért érdemes szétnézni a külföldi edzők között is. Tényleg olyan rossz lett volna, ha bekkelgetve kihúzzuk mondjuk 3–1-re pénteken?