Az NB I.-ből lúzerválogatottat csinálni sokkal megterhelőbb feladat ám, mint megnevezni az elfogadható játékosokat. Itt ugyanis felfelé kilógni nem egy nagy truvájság, viszont igazán maradandóan lefelé már több mint foci, az művészet. Nem elég hozzá szarul játszani, hiszen az itt nem skill, hanem alapkövetelmény. A Taccs Lúzerválogatottba kerüléshez kell némi pályán kívüli komédia, egy csipetnyi magas elvárás, megfűszerezve pár nagyon kínos átigazolási történettel. Ahhoz, hogy valaki ide kerüljön, a bolygók olyan együttállása szükséges, amilyen Tokody legendás öngóljához is: ott kellett lenni, szarul kellett focizni, és nevetségessé kellett válni. Ez nekik sikerült a legjobban ősszel, mi pedig a klasszikus 4-4-2 felállás hívei voltunk, vagyunk, leszünk.
