Egyik ismerősünk jegyezte meg, félig meddig ironikusan persze, mielőtt bárki kikezdené szegény fejét, hogy „kit érdekel a válogatott meccs, amikor kezdődik a Ligakupa?”. Itt hasított a fejünkbe a felismerés, hogy tényleg, szerdán már kezdődik a kedvenc érdektelen labdarúgótornánk, amit tényleg csak az igazán real magyarfutball-fanok követnek figyelemmel! (Ugyanitt, aki fejből felsorolja a Ligakupa eddigi győzteseit kommentben, annak személyesen rajzolok Okukát kicselező Windecker Józsefet zsírkrétával.)
Posztok innen: jegyzet
Pénteken volt [Siófok – Szolnok @ NB II.]
Legnagyobb örömömre a közszolgálati televízió NB2-es mérkőzéseket is közvetít, így miután újszülött ivadékom az Üvöltő szeleket próbálta az utóbbi napokban és képtelen voltam megtenni a 8 km távolságot a Városi Stadionig, maradt hát a Siófok-Szolnok meccs Duna TV-s élvezete.
(tovább…)
Csak egy mondat a Fradi-Csatáry-UEFA háromszöghöz
Ugye most az a legfrissebb információ, hogy a náci háborús bűnösök után kutató Simon Wiesenthal központ levelet írt Platiniéknek a Fradi-MTK-n kitett „In Memoriam Csatáry László” feliratú drapi miatt. A Kubatov vs. Fradi-szurkolók harcba mi semmilyen szinten sem szeretnénk beszállni, de az egészről eszembe jutott az a történet, amit egy tetszőleges budapesti klub tetszőleges embere mesélt valamikor tavasszal.
Éppen egy külföldi játékosügynökkel autóztak Ferihegyről, mikor elhaladtak az akkora épp földig simázott Albert Stadion mellett. A fickó kérdezte is: mi történt? Mesélőnk csak annyit mondott, rasszizmus miatt eldózerolták az egész kócerájt. Az ügynök meglepődött, hogy nálunk milyen komolyan veszik az ilyesmit.
Most akkor eldózerolják a Népstadiont?
Illés Béla királysága [Kecskemét – Haladás]
Ez a péntek esti meccs megint egy gyötrelem volt. Gondolkoztam, hogy írjak-e a Kecskemétről, de rá kellett jönnöm, hogy ez a csapat annyira sótlan, a középszerű posványba illő, hogy kár is a karaktert pazarolni rá. (Egy csapat, ahol Mogyorósi tényező? hehe…)
(tovább…)
A hétvégi fordulóhoz
Nehéz manapság a Honvéd szurkolók élete. Be kell látni, Hemingway nélkül a csapat a Vasas szintjén lenne (random befektetők játékszere), rosszabb esetben a BVSC jellegű gyakorlati megszűnés is fenyegethette volna.
Lehetne a közhelyeket puffogtatni, hogy a Kispestnek országos szintű szurkolótábora, veretes múltja, biztos anyagi háttere van, csak az a baj, hogy mindez nem alkot koncentrikus kört.
A már családbarát stadionban (és talán pont emiatt) régóta nincs hangulat, ha meg van, akkor a B közép miatt szív az egyesület. Elkezdték az akadémia szó mantrázását, de az olasz edzők továbbra is legfeljebb két évig bírják, míg az ifjú játékosok csak nagy jóindulattal férnek be a „fiatal tehetségek” amúgy széles körű fogalmába. Ráadásul a klublegenda Puskás nevét is lenyúlták…
Nehéz lehet a felcsútiaknak. Képzeljük el, hogy lejárunk megye 1-es meccsre szotyizni, bírót kergetni, partjelzőt dobálni, aztán egyszer csak az ország megalomán fociszerető miniszterelnöke egy agyafúrt tervvel először a csapatot a Videoton Akadémiájává nevezi ki, amely egy laza vágtával felmasírozik az élvonalba úgy, hogy véletlenül pont abban az évben módosítják a versenyszabályzatot pont a PFLA javára.
Akadémia, a Vidi farmcsapata, melynek célja a tapasztalatszerzés, vagy a pártállam díszcsapata, amely kedvére igazolhat, hogy eredményeket tudjon felmutatni? Itt bármi elfogadható.
Nehéz helyzetben van Rudolf Gergely is. A Franciaország-Debrecen-Olaszország-Görögország tengely után Diósgyőr nem az álmok színháza, ráadásul azt sem nehéz a szemére vetni, hogy odapiszkított, ahol a sérülése alatt támaszt adtak neki.
A lózungokat leszámítva története kezd a már fenn említett tehetséges magyar fiatal karrierjéhez hasonlítani. Tény, hogy nem minden játékosunk állja meg a helyét külföldön (és akkor most enyhén fogalmaztunk) ő azon kevesek egyike, akinek a játékán látszik a képzés. Arroganciát a fejére olvasni pedig marhaság, mert az nem egyenlő a játéktudással (ahogy az erről szóló nemzetisportos Buzgó írás sem egyenlő az újságírással).
Ami viszont megállapítható: a történet 100%-ig magyar.
Ez lenne az új remény? [Az MTK – Haladás margójára]
Péntek este, két, ténylegesen az akadémiára épülő csapat ideális időjárási körülmények között megrendezett összecsapása, ráadásul a harmadik forduló nyitómeccse, kitűnő választásnak tűnhet a szürke hétköznapokat a tévé előtt kipihenni vágyó jómunkásembernek.
(tovább…)
Harmincasok
Még az államszocializmusban születtem, de az elnyomást már nem éreztem. Még nagy szó volt gimnáziumba jelentkezni, mire elvégeztem már csak a seggemet törölhettem ki az érettségivel. Az egyetemre még nehéz volt bekerülni,a diplomámmal már szart sem értem.
1986-ra még nem emlékszem, az 1-12-re már igen. Magyarország – Salvador még nem jelentett semmit, Lichtenstein – Magyarország már nagyon is sokat. Nekem már nem jutott olimpiai döntő, és nyugdíjas koromig nem is fog. Eszterházyt, Détárit, Nyilasit, Vargát még nem néztem, Egressyt, Keresztúrit, Mátyust, Sebőköt már igen. A meccsekre már nem jár ki több tíz ezer ember, pár ezer talán még igen. Magyar labdarúgást már nem láttam, magyarfodballt viszont annál többet.
Egy ismerős név
Mint minden futballszerető magyar embernek, nekem is szokni kell az újonc csapatokat, főleg a Pu… izé, Felcsút csapatát, gondolom, mindenki tudja, miért. Furcsa egy képződmény ez, mindenesetre az egyik szerkesztő kollégával azon tűnődtünk, hogy a mez elején az a rohadt nagy M betű, az milyen szponzornak a logója?
Persze nem volt olyan nagy kérdés ez, hiszen ha felmegyünk a PAFC honlapjára, ott alul írja, hogy Mészáros és Mészáros Kft.
Ismerős név, vajon honnan?
- Talán onnan, hogy a település polgármestere Mészáros Lőrinc?
- Vagy onnan, hogy a klub elnöke Mészáros Lőrinc?
- Vagy onnan, hogy a Mészáros és Mészáros Kft tulajdonosa 50%-ban Mészáros Lőrinc, ügyvezetője pedig a lánya?
- Vagy onnan, hogy az új Aranycsapat Stadiont a Mészáros és Mészáros Kft. építi, azaz lényegében Mészáros Lőrinc?
S ha még azt is hozzávesszük, hogy ő a főszponzor is, megtaláltuk a modern kor Manno Miltiadesét.