Amikor mérkőzésre megyek, vagy leülök a tévé elé, ha sört nem is, de szotyit mindig viszek/veszek. Mert szotyizni kell.
forrás: mandinerblog
Szotyiposzt
Posztok innen: egyéb
A nap kérdése számomra az, hogy, ha
Mondotta Nyíl tegnap a Zuhanyhíradóban.
A kérdés akkor tehát az, hogy ha nem jutunk ki, a Franciaországban megrendezendő Európa-bajnokságra, akkor másnap hivatalosan is felravatalozhatjuk a széles körben magyar futballként, haverok között mennyeiként, bohócligaként, szerethetőként, vagy egyszerűen csak magyar fociként emlegetett jelenséget, és betemethetjük azt földdel, vagy azért még kettőt – hármat ütünk majd rá akkor is a defibrillátorunkkal? Meglátjuk…
Egy igazán szerethető kvíz
Ha van húsz szabad perced, szereted a kvízjátékokat, és a magyar futballt, akkor eljött a te időd! Nincs más dolgod, mint visszaemlékezni azokra a nevekre, akiket 18 éven keresztül ekéztél, és most szépen leírogatni őket könnyeiddel küszködve. Elég nehéz játék, annak ellenére, hogy nincs más dolgod, mint leírni a vezetékneveit a válogatottban megfordult spílereknek. Ha végeztél, akkor mindenki megvan, ha pedig lejárt az idő, akkor kiírja és megtudod, mennyire sikerült húsz perc alatt összesen. Kezdhetjük? Kattints a képre, és már mehet is!
Az eredményedet szabad betolni kommentbe.
Lesz ez még így sem!
Pintér. Nagyjából ugyanúgy hasított az én fejembe is a felismerés, mint máséba, mikor reggel felkeltem, bekacsoltam a streamet a youtubeon, majd megláttam Csányi jobbján kedvenc csapatom edzőjét, és akkor már válogatottam szövetségi kapitányát. Csalódott lettem. Csalódottság töltött el, ami nem kifejezetten Pintér Attila személyének szól, bár gyorsan hozzá is teszem, hogy aki ismer engem, tudja, soha sem szerettem azt a játékstílust, amit ő erőltet, és játszat csapatainál.
Kocsmában tv felhangosít, háttérzaj leszáll!
Fúúúúúúúúú, nagyon nem illik névvel viccelődni, de mit tegyünk, ha folyamatosan tolják elénk a ziccereket? Sokáig legnagyobb kedvencünk a kispesti-pécsi Horváth Adrián volt, aki ugyanazt válaszolhatja a „Mi a neved?” kérdésre, mint a „Hol voltál nyáron nyaralni?”-ra. Aztán jött az újpesti El Maestro Nikon, hogy a fotós kollégák a lába nyomát csókolgassák, ha elindult melegíteni a Mildenberger utcai kapu felé.
Természetesen hülyenév-válogatottat már mindenki összerakott legalább egyszer életében, ahogy a Piroska és Farkas balszárny felemlegetése nélkül sem múlhat el félidény tisztességesebb körökben. Thomas Doll remekül illik majd a rendszerbe, mert annyira de annyira adja magát. Nyilvánvalóan lesz majd Dolli Roll, ha hengerel a Fradi, és valószínű, a dollbamondás is előkerül, de a felhozójára majd illendő lesz szánakozva tekinteni.
Egyelőre a téma kimaxolása a hajtás után, Rhynn jóvoltából, mi pedig várjuk, mikor jelentik be végre a mestert.
Mert a tehetség nem minden!
Váczi Zoltán nyitja a reggelt egy szívmelengető történettel
A Vasas egykoron volt labdarúgója mesél egy nem túl meglepő történetet azok számára a Sport Klub Dodzsem Plusz című műsorában, akik maguk is részt vettek a magyar futball legendás (sic!) utánpótlás nevelésében, vagy azoknak, akik azzal a reménnyel vitték le először a gyereket az akadémiára, hogy majd egyszer nagy futballista válik belőle. Az biztos, hogy ha akkora akar lenni a kölyök, mint Váczi Zoli volt, akkor kell majd néhány évet gyakorolni a joga bonitót! Vagy vegyenek a szülei egy terepjárót, és vigyék le a Kubala Akadémiára, mert attól ugyan nem lesz akkora játékos, de kerettag ezek szerint lehet.
Nincs több Fradi-mez
A Nike sales osztálya rosszul becsülte fel a vásárlói igényeket, így a Fradinál kifogytak a szurkolóknak szánt hazai mezekből. Külön jófejség a sportszergyártó részéről, hogy az előzetesen legyártott mennyiséget nem tornázzák feljebb, magyarán nem lesz utángyártás (amit mi sem bizonyít jobban, hogy már a shop kínálatában sem szerepel a hazai dressz).
„Lisztes Krisztián és a göndör fürtök titka”
Fotó: SportKlub
Mi lehet a közös Lisztes Krisztiánban, Harsányi Gergőben és Szuper Leventében? A hajbeültetés! Talán sokan nem is gondolnák, de a sportolók nemcsak a pályán maximalisták, hanem a külsejükből is szeretnék a legjobbat kihozni. Bár nem a hajukban van az erejük, mégis ragaszkodnak hozzá. A SportKlub stábja utánajárt, hogy miért.
Csodálatos sajtóanyag a SportKlubtól, kommentár nélkül.
De akkor ki lesz majd válogatott?
(eredeti kép: instagram.com)
Az ifjú szociológus hallgató fejébe hamar beletöltik a tudást, hogy az öngyilkosságoknak hullámai vannak. Van, hogy felerősödik, ha jön egy olyan indikátor, mint a ‘Szomorú Vasárnap’, és van hogy elsikkad a tendencia. Talán a válogatottság lemondása is így működhet, és most élhetjük azokat a napokat, amikor a legtöbbekből kikívánkozik, hogy „köszi, de most a címeres mezt azt nem ölteném fel, mert blabla…”
A góltalanság nem pálya
Hihetetlen, de igaz rovatunk következik. Bár, ha belegondolok, annyira nem is lesz hihetetlen, inkább csak meglepő. Meglepő, de annyira nem is szembe tűnő dolog, ami csak akkor hasít a fejedbe a felismerés hideg tömegével, amikor szembesülsz vele. Akkor jön a magyar szurkoló heurékája, a „basszus, tényleg!”. De mi az?