posztok magyar válogatott címkével

#jegyzet

A mentalista

#

A magyar fotballt úgy általában kizárólag elvárások nélkül lehet élvezni. De akkor felhőtlenül. Cinizmus és abszurd humorérzék hiányában az óvatlan nezőnek egy Pápa – Kispest mérkőzés maga a pokol, a korlárolt fantázia nem enged közel a milliőhöz.
Egy átlagember meglepődik azon, hogy Pintért az első vesztes tétmeccs után eltanácsolják a szövetségi kapitányi pozíciótól. Az igazi ínyenc (ti. aki ismeretes a már említett milliőben) viszont boldogan csipegeti a koktélcseresznyét az információhabról, és várja a fejleményeket.
Időközben elmondja a véleményet mindenki arról, hogy miért beteg a magyar futball, majd egy erős felütéssel kinevezik a Palit.
3 meccsre, mert a Pali mentalitása az Mentalitás.
Ilyenkor előbújik ártatlan lelkemben a bognárgyuri, és egyetért, hogy már-már szembeköpik a szakmát.
Közben Pali alig győzi visszafogni a tettrekész játékosokat, rossz sorozatot szakítunk meg, matematikai esély, mentalitás. A magasröptű nyilatkozatokban dagonyázik a gyakorlott bohócliga (cop. by labdabiztosblog) néző, aki halálos nyugalommal ül le a tévé elé, annak tudatában, hogy a vendégsiker 4.50-es pénzt fizet a tippmixen.

Búcsúzzunk Nagy Gáborral a Puskás Ferenc Stadiontól

#
Viszlát, majd valamikor látjuk egymást! (Fotó: magyarfutball.hu)

Viszlát, majd valamikor látjuk egymást! (Fotó: magyarfutball.hu)

Legalábbis egy időre, vagy előtte még betoldunk egy-két búcsúmeccset, mielőtt nekilendülnek a hatalmas vasgolyók a betonlelátóknak. Majd eldől úgyis. Addig is vegyük úgy, hogy ez lesz az utolsó hivatalos mérkőzés a stadionban, amelyen azt várjuk, hogy hűek leszünk a generációváltáshoz, a tolódáshoz és az összetartásokhoz, vagyis minimum egy újoncot avatni fogunk újra. Mert enélkül nincs is magyar válogatott.

Tovább →


#jegyzet

Béláim, túltolódtuk!

#
pinter

forrás: google képkeresés

Tegnap meccs közben azon vettem észre magam, hogy a könyv, amit olvasok, jobban érdekel, mint a magyar válogatott. Miután már a zenbéegyet is két kapálás között követem figyelemmel, meg kell, hogy állapítsam:  a Szerethető megütötte a milliő szintjét.

Felsejlik bennem Keresztúry, Egressy, Bánffy, a Verebes-féle szuggesztió, mely szerint nincs olyan, hogy rossz futballista, csak hitetlen. Persze ha a görög válogatottat nézzük, ez akár igaz is lehetne, azzal a különbséggel, hogy ott egy fokkal tehetségesebb edző kissé jobb érzékkel találta meg a stílust a tucatjátékosokhoz.

Minden relatív, mert itthon már akkor is a földhöz verjük a seggünket, ha a legjegyzettebb játékosunk beverekedi magát a kezdőbe, így ha tovább akarom halmozni a közhelyeket, akkor írhatom is, hogy szarból nem lehet várat építeni. Heffler ? kéthetemásémáraSzabó János? Vécsei? Közben álszent módon emlegetjük, hogy bezzeg Matthäus mennyi játékost kipróbált? Tolódunk, mi? Hova tolódunk? Milyen taktika? Futás? Passz?

Ezen a ponton beüt a bohócliga milliő. Sztoikus nyugalommal várom a szar kazahokat, hogy lehessen majd izgulni egy könnyedén megítélt tizenegyesért.

Utáljatok, akkor érzem, hogy igazán szerettek

#
Ott szeretnek, mondom, ott szeretnek! (Fotó: mlsz.hu)

Ott szeretnek, mondom, ott szeretnek! (Fotó: mlsz.hu)

Ez így most nem lehet komoly. Jó, túltettük magunkat még az ősszel Pintér Attila kinevezésén – valójában nem lehet -, elviselünk egy újabb arcot szövetségi kapitányként, hogy évek múlva keserédesen nevessünk rajta, miközben elmorzsolunk egy-egy könnycseppet, mint a Bozsik-Détári párosra való visszaemlékezéseknél. Vagyunk ebben a folytonosan ismétlődő helyzetben, új korszakok és az ezeket jellemző jelmondatok. Az aktuális szövetségi kapitányok meg beszélnek.

Tovább →



Pintér és a haverok S01E02

#
Mi lesz, srácok, mi lesz? (Fotó: haon.hu)

Mi lesz, srácok, mi lesz? (Fotó: haon.hu)

Ma este kedvenc sorozatunk újabb részét izgulhatjuk végig, sokat kellett rá várni. Nem éppen a klasszikus minden hétre egy rész jut minisorozat, vagy éppen a napi kettő agyzsugorító húszperces, de van annyira szürreális, mint egy Twin Peaks-epizód. Nagyon erős volt a pilot, ilyen mértékű fordulat kezdésnek ritkaság, de ezzel elsöpörtek minden mást, és így egyenes út vezetett a folytatáshoz.

Tovább →



A világbajnokságot felvezető program részeként fellép a Szerethető!

#

Lassan már beforrni látszanak azok a nem is olyan régen még elevenen lüktető sebek, amiket a legtöbb magyar futballszurkoló szenvedett el, mikor Csányi Sándor behívta azon az ajtón Pintér Attilát, a mi szemeink pedig úgy kerekedtek ki, hogy fel is repedt többünk szemhéja. Ugyan még mindig hallani olyan hangokat (nem is keveset) hogy nem pont Pinyő’ a legideálisabb erre a posztra, de mi már csak egy ilyen nemzet vagyunk. Ami biztos, most jön három mérkőzés, ami azt hivatott bizonyítani, hogy Paksról sem badarság behívni védőt a válogatottba, a Mezőkövesd nem a kapusa miatt esett ki az NB I.-ből, és persze azt, hogy ez már annyira összetartott válogatott, hogy csont nélkül repülünk ki az Európa-bajnokságra! Egyébként ezzel a magyar klubcsapatból játékost behívok dologról az egyik legjobb észrevétel szerintem a Cinken született, amit itt olvashat el a nagyérdemű. Mi pedig csupán annyit tennénk hozzá, hogy remegve várjuk már a szerethető válogatott szereplését. Vigyázz, kész!

pinyo


#jegyzet

Attila a hun, ameddig nem Attila a hunyó, de mi azért reménykedünk benne

#
safranek

Pintér, Pintér…. hm

Most sikerült észhez térnem a X. Nagy Magyar Futball-Megjavítási terv kihirdetése óta.

Maradok az apatikus, már semmin meg nem lepődő hozzáállásnál, és megpróbálom – már amennyire lehet -az ésszerűség keretei között megindokolni, és az azóta történt események tükrében alátámasztani a döntés helyességét.

Olcsó – a franc se tudja, mennyibe kerül ma egy magyar edző (kivásárlási ár, jutalomfalatok a Győrnek, ajándék cukorka az árváknak stb), de tény, hogy nem annyiba, mint egy Jupp Heynckes. Úgy tűnik, hogy Pintér úr a legnagyobb vehemenciával próbálja ezt az árat a lehető legjobban megszolgálni, bár szerintem ő még ingyen is elvállalta volna.

(tovább…)

Tovább az eszköztárra