Azt nem tudjuk, hogy mennyi köze van a Keleti pályaudvar várójában található Edda-feliratnak a kupadöntőhöz, mindenesetre nagyon stílusos, hiszen épp Miskolcról vártuk a többi úriembert.
Az épp pesten tartózkodó diósgyőriek elég sikeresen hoztak össze némi feszengést a csak utazni vágyó civilek körében, de gyorsan megnyugodott mindenki, hogy ez a kis összeborulás sem kecskeáldozásról és templomgyújtogatásról fog szólni.
És akkor egy szép pillanatban megérkezett a DVTK különvonata.
Tökre örült neki mindenki.
Az van, hogy a meccsen ellőt pirotechnikánál már csak a pályaudvarokon nagyobb buli meggyújtani őket.
Úristen, füst!
A Sturm und Drang nevű csoport saját lufival is készült a nagy napra.
A rendőrség nagyon elegánsan oldotta meg a Keletiből való kijutást, és az egyetlen kijáraton tereltek ki mindenkit, ahol semmiben nem lehet kárt tenni. Igaz, elférni sem lehetett, de ez tényleg részletkérdés a családbarát koncepcióban.
A miskolciaknak sikerült egy egész fesztivált kapniuk azzal, hogy lezárták a Verseny utca és a Dózsa egy részét a kedvükért.
Tényleg fesztivál, hiszen lehetett a mobilvécék mellé pisilni!
Sőt, a Sörmester nevű, lassan kiszolgáló, de legalább használható kocsma előtt még az is kiderült, hogy mégsem bírja minden diósgyőri annyira az italt, mint amennyire szokás.
Páran sokkal kreatívabban szereztek italt, hiszen tudták, hogy a meccs még órák múlva kezdődik.
A problémamentes beléptetés után belebotlottunk egy civil szurkolóként jelen lévő hősbe, Vitelki Zoltánba! Természetesen rajongók hada vette körül.
Íme az, amit hosszú évek alatt senkinek sem sikerült elérnie: újra lehetett sört kapni egy MK-döntőn!
Szép lassan telt meg a Puskás, a végső nézőszűm 19000 körül volt.
Ne felejtsük el kiemelni az újpestiek élőképét, ahol a 18-as számot sikerült fordítva kirakni.
Hosszú ideje nem láthattunk ilyet: komolyabb pirotechnika egy DVTK-meccsen!
Sőt, az újpestiek is hoztak.
Sőt, a DVTK hozott MÉG!
Amúgy elég jól nézett ki.
Mondjuk a meccsből sokszor csak ennyit lehetett látni, de ez általában jobb is így.
Mondjuk ennél a képnél érdemes rajta elgondolkozni, hogy pontosan miért is kell Felcsútokat és MTK-kat simogatni, amikor a két elég sokat cseszegetett tábor olyan meccshangulatot hozott össze, hogy tényleg csak az nem emlékezetett valódi focimeccsre, ami a pályán történt.
És akkor szomorú diósgyőriként hazakullogtunk, ugyanis tizenegyesekkel kikaptunk, és így nem lettünk 34 év után újra kupagyőztesek. Azért jó meccs volt.
Egy hozzászólás @ Mintha focimeccs lett volna – DVTK-Újpest kupadöntő a lelátóról
Szép volt, a két szurkolótábor tényleg kitett magáért. A meccs se volt rossz, soha rosszabbat!