Sokan, sokszor körbefotózták már az egykor tényleg csodaszép akasztói Stadler-stadiont, de mivel mi is éppen arrafelé jártunk, nem bírtuk kihagyni. Alig több, mint két éve még személyesen Józsi bácsi mutatta nekünk végig a szétrohadt létesítményt, azóta viszont csak egyszer, a gárdaavató miatt hallottunk felőle.
Fotó: kigyosicsarda.hu
Januárban és februárban is a fülöpszállási Kígyósi Csárdában szállt meg, hogy a környéken vadásszon. Baggio február 18-án lesz 46 éves, úgyhogy aki úgy érzi, szeretne hasonlóan menő sztárfotót csinálni vele, ugorjon be akkortájt a csárdába egy halászlére.
„Itt született Stadler József” – áll a képzeletbeli emléktábla a helyen, ahol ma már semmi sem emlékeztet arra, hogy itt született Stadler József
Mert hogy ilyenekre is jut idő két ünnepi zabálás közben, főleg ott, ahol a család egy része Stadler József szomszédjában nőtt fel. Az 53-as út Solt-Akasztó közti szakaszán van egy parkoló, amit döbbenetes módon egy P betű jelez. Ennél pontosabb koordinátákat nem tudok adni annak, aki esetleg annak a tanyának a „romjait” szeretné megnézni, ahol az éppen újabb börtönbüntetését töltő Stadler született, és nőtt fel.
Amikor pár napja Botond kisöpörte a szekrény alját, pont gyerekkorom színhelyén, a családi házban pihentem, és eszembe jutott, hogy 14-15 éve mekkora gombfocibajnokságokat is rendeztünk apámmal, meg tesómmal. Mit ad Isten, sikerült is előhalászni azt a két dobozt, ami tele volt a régi gombfocicsapataimmal. Ezeket egyébként kivétel nélkül a gödöllői Kultúrcikkben vettem, illetve vetettem anyámmal. Teljesen valószínűtlen, hogy 100 forintért hozzájuthattam egy legendás Stadlerhez, vagy egy Dárdaival felálló Pécshez, márpedig pontosan ez történt. Ha már előkotortam őket, le is fotóztam az egész kócerájt.
Ezt a kérdést tettem fel magamnak, miközben tengerparton, az esti séta közben ezeket a karkötőket böngésztem.
Volt manchesteres, meg barcás is, de azokat tutira nem viszik.
Aztán rájöttem, hogy a kérdés talán nem is annyira abszurd, hiszen egy biztosan, mégpedig apám. Hatalmas cimborák/tanyaszomszédok/osztálytársak voltak egyébként Stadlerrel Józsi bá’-val, de amikor a Stadler még ezer éve 5-3-ra kikapott a Hungária körúton, nem volt kérdés, hogy akkor most örülni kell-e vagy sem.