Saját kérdésünkre keressük a választ:

vajon mire elég egy wordpress-motor, néhány mobiltelefon, tablet, és egy virtuális szerkesztőség?

Akarunk egy sportoldalt, ami nem ennedik valamiként szajkózza a híreket, de nem is egy klasszikus értelemben vett blog, hanem valami a kettő között. Ahol a szerzők nyugodtan lehetnek szurkolók,  és így részrehajlók, ahol nem kötelesség a fejkvóta,  hogy akkor is legyen valami mondjuk a Pápáról, Paksról, ha az éppen senkit, de minket biztosan nem érdekel.

A szabadságunk valahol it kezdődik. Az a téma, ami nekünk, vagy legalább valamelyikünknek téma.

Ettől még a tartalom alapvetően szerkesztett lesz, mert eljátsszuk, hogy egy szerkesztőség vagyunk. Szeretnénk heti ütemtervet, napi szerkesztő(ke)t, állandó rovatokat, és szeretnénk felelősséget vállalni a szavainkert.

Ki akarjuk használni a modern webes technológiákat, de nem akarjuk rátok erőltetni, elég, ha nálunk jelen vannak, elég, ha a tartalmat szolgálják ki, és nem pedig önmagukért léteznek. Neked majd semmihez sem kell értened, csak befogadónak lenni. Majd mi alád- és elédtesszük a dolgokat.

Fasza dolog lesz például Száguldó Riporterünk, aki bárhonnan fog posztolni, ahol épp lát, hall valamit. Akár egy kapu mögötti tábor közepén ácsorogva is alkalmas lesz élőzni a saját élményeit, mindent ami a hivatalosnak mondott sportsajtó ingerküszöbét egész biztos nem lépné át. Mert mi is szurkolók vagyunk, vagy legalább elfogadjuk és szeretjük a magyar futballt.

Valami ilyesmi lesz ez az oldal, de aztán lehet, hogy más, egyelőre csak az alapok vannak meg, tudjuk, hogy mit szeretnénk, de a hogyan még alakulóban.  Tehát addig is:

Taccsra magyar!