A hétvégén, a negyedik forduló mellett, illetve az esemény magasztos voltát jelezve, előtte vagy fölötte, de semmiképpen sem helyette, tehát elindul az NB II., vagyis a másodosztály. A harmadik vonalba tartozó három csoporttal egyetemben. Innentől kezdve egészen augusztus végéig kezdődnek az alsóbb ligák, tizenhatodikán az átalakított, összevont és megerősödött(?) másodosztály mérkőzése mutatja az útirányt, a hónap utolsó napján pedig a hetedosztály is csatlakozik.
A mezőny kialakulása – mint minden olyan terv, amelyet előre tökéletesen pontosan meghatároztak, és semmi hiba sem jöhet közbe – nem volt zökkenőmentes. Az egri malőr miatt, akiket a harmadosztályba soroltak, kellett egy tizenhatodik csapat. A feltöltési szabályzat pontjai szerint először a legjobb százalékos eredménnyel rendelkező NB III-as csapat a feljutó, amely a Dorog volt. Licenc nélkül. Elvileg a Felsőtárkány következett volna, de a szabályzat másik pontja a legjobb százalékos eredménnyel rendelkező, osztályozón vesztes csapatot írta feljutónak, illetve bennmaradónak, vagyis a Sopront. Utóbbi nyert.
Az első osztályból kiesett Egerrel – helyette a Sopron – és Siófokkal, a másodosztályú tagságot megőrző Ajkával, Balmazújvárossal, Békéscsabával, Cegléddel, Gyirmóttal, Kozármislennyel, Nyíregyházával, Szigetszentmiklóssal, Szolnokkal és Vasassal, a harmadosztályból feljutó Dunaújvárossal és Várdával alakult ki a tizenhatos csoport.
A 2008-2009-es idénytől kezdve szerepelhettek a klubok második csapatai az NB II. két csoportjában, nem is rosszul, hiszen a DVSC-DEAC például az első két évben ezüstérmes lett. Öt évig volt fenntartható ez a rendszer, a második csapatok minimálisan tudták emelni a színvonalat, keleten a Loki kettő képes volt a legerősebbek közé tartozni, de ez az akkori BL-keret minőségi sokasága miatt fordulhatott elő. A nyugati csoportban az első két évben nem volt ilyen erő. A fakók ereje, illetve befolyásoló képességük a két csoportra az ötéves periódus második szakaszára lecsökkent. A mostani szezonra pedig száműzték őket. Szerintünk egyet rossz irányba.
A lényeg, hogy betelt a létszám, megvannak a szereplők, ismerjük is őket, a következő szempont viszont a másodosztály versenyszabályzata, hiszen nem elég az összevonás, kutyulni is kell rendesen.
A játékjogosultságot taglaló pontnak a könnyebb, tisztán érthető része, amely azt fejtegeti, hogy nyolc MLSZ-nevelésű („15 – 21 éves kora között a MLSZ-hez tartozó egy vagy több sportszervezetben legalább három évet egyben vagy megszakításokkal igazolt játékos volt”) labdarúgónak kell szerepelni egy legalább huszonöt fős keret esetén. Az Európai Unió tagállamainak polgárai korlátozás nélkül szerepelhetnek, viszont az EU-n kívüli országok állampolgárai közül mérkőzésenként maximum hárman lehetnek a pályán egy időben.
A mérkőzésekre legalább 2 fő 1992.01.01. és utána született magyar állampolgárságú labdarúgót kell nevezni, akik közül 1 fő labdarúgónak végig a pályán kell lenni, kivéve, ha a labdarúgót kiállították, vagy a korosztályos cserelehetőségét kimerítette, majd ezt követően fogyatkozik 10, illetve 9 főre oly módon, hogy 1992.01.01. és utána született labdarúgója esetében 2 főnél kevesebb van a pályán!
A szabályzat 13./B. pontja. Mert a bonyolultság menő. Meg az is, amikor nem gondolnak minden eshetőségre. Mi történik akkor, ha az az egy szem kilencvenkettes születésű – vagy fiatalabb – lesérül, a padon pedig csak idősebbek vannak? Még tovább (mert még elviselhető egy csatár helyett mondjuk védőt behozni): ha a sérült kilencvenkettes – vagy fiatalabb – a kapus, a cserekapus, aki például harminc éves, nem jöhet be, mert mindenféleképpen a másik kilencvenkettes, vagy fiatalabb játékosnak kell beállnia?
Szeretjük a magyar focit. A legalsó szinttől a legmagasabbig. Minden trükkjével együtt. A lényeg, hogy pénteken fél négytől startol a másodosztály egy izgalmasnak ígérkező Dunaújváros-Vasas meccsel. És még a köztévé is adja!!!
5 hozzászólás @ A második rajt
Pont ma akartam én is írni erről az új szabályról. A második felvetésed jogos (és zseniális lesz, ha ez egyszer is megtörténik), az elsőre pedig a válasz ott van, hogy egy ’92-es, vagy fiatalabb játékosnak a padon is kell lennie, szóval ha lesérül a ’92-es csatár, akkor helyette be kell állnia egy másiknak, poszttól függetlenül (ez vicces lesz, ha a padon csak egy ’92-es kapus lesz). Ha viszont a padon ülő fiatal már korábban beállt, akkor jöhet a sérült fiatal helyett egy öreg is.
Vagyis előfordulhat egy olyan „taktikai” szituáció, hogy le kell hozni a kapust is(!!!), betenni helyére a fiatalabbat, majd posztra cserélni. Elképesztő.
„Az Európai Unió tagállamainak polgárai korlátozás nélkül szerepelhetnek, viszont az EU-n kívüli országok állampolgárai közül mérkőzésenként maximum hárman lehetnek a pályán egy időben.” – Lehet, hogy hülye kérdés, de ez kiterjed-e a cotonoui megállapodást aláíró országok állampolgáraira is?
Nem az. A szabályzatban még az is van, hogy nem vonatkozik azokra az országokra, amelyek az EU-val olyan megállapodást kötöttek, amelyben az EU polgáraival azonos munkavállalási feltételeket biztosítanak. Ha a cotonoui megállapodásban benne van a szabad munkaerő-áramlás, akkor kiterjed.
Ebben az esetben Afrika Szaharától délre eső részéből (kivéve Dél-Szudánt) szabadon be lehet vásárolni.(meg Óceániából és a karibi térségből is, bár utóbbi kettő nem sok légióst adott még az NB II-nek)