Oh, ha én egyszer Szabó János lehetnék! (fotó: mlsz.hu)

Magyarország – Dánia 2-2. Az év végéig nem csak a közelében lehetünk, hanem át is léphetjük azt a határt, amelyet Lothar Matthaus állított fel az újoncok, avagy „egyszeresek” pályára küldésével. Legutóbb pedig nyolc éve, Kanada ellen volt hat újdonsült válogatott, mondjuk akkor már Várhidi Péterrel a padon.

Most megtörtént újra. Nem tudom, hogy körülbelül tíz év múlva ugyanúgy fogok-e nevetni, mint amikor a 2006-os meccs újoncainak nevét olvastam el, de egyvalakire biztosan fogok emlékezni. Akinek játszatása Tóth András kölni pályára lépésével egyenértékű.

Gulácsi Péter, Lang Ádám, Korhut Mihály, Kalmár Zsolt, Varga Roland, Szabó János

Egyébként ennyi győrit is csak akkor láttam egyszerre, amikor a helyszínen néztem meg az ETO-Vidi meccset, de ne aggódjunk, lesz még Dinjar és Andric is meggypiros mezben, ha lesz rá egy csepp lehetőség.

Ne legyen mindig csak kritika, Dzsudzsi gólt lőtt „otthon” és egyre szőkébb a haja, Tőzsér elég faszán passzol és ő kell mélységi irányítónak, kapusokkal semmi probléma nincsen. Korhut alternatíva lehet balhátvédnek, bár ugyanaz igaz rá, mint Liptákra, a magyar első osztályból jobb nem fog jönni. A két debreceni kezdetése talán a Nagyerdőnek szólt, hiszen Szakályt is akkor vettem észre, amikor közelről mutatták.

Nem telt el egy óra sem, jött Szabó Jani Paksról, hogy artikulátlanul üvöltsünk fel egy pillanatra, majd csönd és döbbenet, végül nevessünk, mert lesz itt még Vaszicsku és Pölöskey is, ha éles meccsen nem is, a nyári-őszi összetartásokon mindenképp. Valahogy így reagáltunk mi.

Mondanám, hogy meglepett, de nem – amúgy igen, mert én Hefflert vártam -, mert később eszembe jutott, hogy Sitku Illés is volt válogatott. Nem is értem, miért csodálkozom bármin úgy általában.

Tanulság is van ám, mégpedig sokkal, de sokkal több összetartás kell, annyi, hogy csurig megtöltsünk egy harminc literes demizsont, hiszen abból már elég komoly összetartások kijöhetnek. Lesz még olyan időszak, amikor nem arról fogunk vitázni, hogy kevesebb vagy több csapat legyen az első osztályban, hanem az egész szezont helyettesítő nagy összetartásról.

Akkor majd hatvan percnél többet bírunk, mert ugye az NB I. nem készíti fel a játékosokat, ezért is áll a keret – legyen akármekkora is – nagyrészt a magyar első osztályban pályára lépőkkel.