A félmúlt két banális darabja a történelem pereméről. Kevésbé kacifántosan: két műanyagszék a Hidegkuti-stadionból.

Lelátó helyett kanapén

Lelátó helyett kanapén

Az az igazság, hogy miután lement a Debrecen-Fradi-Felcsút kör a nagy stadionépítős játékból, kezdek szkeptikussá válni, hogy vajon a több pálya is olyan fontos lesz-e a rendszernek, vagy elég ez a három, valamilyen okból, sokaknak, vagy fontos keveseknek fontos beruházás. Hiszem, ha látom, hogy stadion lesz Szombathelye, Székesfehérváron vagy éppen Diósgyőrben. (A kell-e, kinek és milyen pénzből típusú polémiát most mellőzném.)

Ugyanígy kétlem, hogy sokkal több-e pr-szövegnél az új MTK-pálya. Ott voltam az egészen hervasztó, de valahol mégis kedélyes stadionbúcsúztatón, sőt, a gyerekem és két kis pajtása levezényelt egy kisebb pitch invasiont, miután a szervezők az egyetlen fontos pontot felejtették ki a programból, a pályára tolulást. Ettől még nettóra nem hiszem el, hogy tényleg lesz új stadion a Hungária körúton.

Most tárgyi bizonyíték is lett rá, hogy talán nem teljesen kamu a bontás-építés.

A tárgyi bizonyítékok

A tárgyi bizonyítékok

A klub ugyanis meghirdette, hogy jelképes összegért el lehet vinni a stadion széket. Jelképes, de azért valljuk be, nem elenyésző pénz egy haszontalan műanyagszékért 1888 forintot elkérni. Nekünk meg rögtön kettő jutott belőle. Magukról a székekről úgy tudom, azok a Várszegi-éra hozományai. Amikor a Fotex-vezér alányúlt a 90-es években a csapatnak, akkor a stadionon megejtett ráncfelvarrás eredménye lett a műanyagszékezés. Tehát hiába 1912-ben épült az MTK-pályája, aztán a világháborús bombatalálat után újraépült, a két műanyagdarab bőven nem antik ritkaság.

A magam részéről nem tudtam ellenállni a focis kacat vonzásának. Akkor sem, ha nem vagyok MTK-szurkoló, csak értékelem ennek a mindenképp sajátos magyarfoci-képződménynek az értékeit. A gyerek már érdekesebb kérdés, a hat és féléves Örs ugyanis elsősorban MTK-szurkoló. Kispesti gyerekként, Vidi-szurkoló apával, úgy, hogy látott Fradi-meccseket is, talánynak tűnik a választás. Az esetében a Gedeon liba-színes popcorn-félidei tombola Bermuda-háromszög volt az, ami egyelőre eldöntötte szurkolói identitását.

Az átvétel érdekessége volt, hogy a lelátóra baktattunk ki a két szerzeményért. Ott látszólag a helyükön voltak a székek, de már lecsavarozva a beton alapzatról. Ha jól nézem, akkor a tribün közepi fenntartott helyekről kaptunk két ülep alá valót, az egyiken még látszik is az MTK Baráti Kör felirat.

És ott a felirat

És ott a felirat

A velünk élő női családtag legnagyobb örömére az egyre több kacatot magába szívó nagyszobánkban parkolnak a székek. Egyelőre a továbbiakra nincs koncepció, szóval már előre várom a „kivágom innen ezt a szart” típusú kirohanásokra.

Szóval, úgy néz ki, eltűnhet a régi Hungária körút, vagy újra kell székezni jó pár sort. Ha az előbbi valósul meg, biztos jobb lesz mindenkinek. Az építési vállalkozóknak, meg az új pályával villogó politikusoknak egészen biztosan. Sokaknak tetszeni fog, hogy valami szép új kerül oda. Nekem is. De hiányozni fog az a durva lepattantság, az ódonnak bókolt roncshalmaz, ami annyira passzolt ahhoz, amit magyarfocinak ismerünk és szeretünk.