(Fotó: Hír24)

Kardos itt éppen a ’87-es Magyar Kupa-győzelmet ünnepli, amiről nem tudni, hogy bunda lett volna (Fotó: Hír24)

Találtunk két idézetet bundaügyben. Az egyik egy olyan korban született, amelyikben mindenkinek meg kellett gondolnia kétszer, hogy mit mond, a másik egy olyan időben, amikor a gondolat-, szólás- és sajtószabadság az egyik legfontosabb érték. Az egyik 1986-ban, a másik 2013-ban.

„Játszottál-e már fogadási csalásban érintett mérkőzésen?
– Igen: 24 fő (7%);
– Nem: 199 fő (62%);
– Nem tudom: 98 fő (31%).
Összesen: 321 fő.”

– a Hivatásos Labdarúgók Szövetsége (HLSZ) novemberi kutatásának eredménye, amelyet 321, az NB-s osztályokban játszó futballista bevonásával végeztek a fogadási csalások ügyében, kérdőíves módszerrel, anonimitást biztosítva. (forrás: hlsz.hu, idézte: csakfoci.hu)

“- […] Hidd el, ha ilyenek lesznek a finanszírozási feltételek, nem lesznek bundák.
– Miért, eddig sok bundameccsen játszottál?
– Nyolc éve kerültem Újpestre, 1978-ban – Várhidivel, akinek egyébként sokat köszönhetek, hiszen betett a csapatba, pedig darabos voltam még akkor – bajnokságot nyertünk, aztán még egy ezüstérem, és sokáig semmi. MNK-sikerek, egy-két jobb meccs a nemzetközi mezőnyben, tulajdonképpen nem sok. Nem számoltam pontosan, de biztosan játszottam néhány bundameccsen. Pedig ebből egy bajnokságban egy is sok. Baróti Lajos mondta nemrégiben, hogy a bundázás főleg ezért veszélyes, mert ha az ember egyszer kilazít, akkor nehéz újra felszívnia magát. És igaza van.”

– Kardos József, az Újpest csapatkapitánya a Labdarúgás című magazin (az Állami Ifjúsági és Sporthivatal hivatalos lapja) 1986. decemberi számában Zsengellér Zsolt kérdéseire, annak kapcsán, hogy a Dózsa futballistái a korábbinál sokkal anyagi feltételek mellett játszhatnak.