Nehéz manapság a Honvéd szurkolók élete. Be kell látni, Hemingway nélkül a csapat a Vasas szintjén lenne (random befektetők játékszere), rosszabb esetben a BVSC jellegű gyakorlati megszűnés is fenyegethette volna.

Lehetne a közhelyeket puffogtatni, hogy a Kispestnek országos szintű szurkolótábora, veretes múltja, biztos anyagi háttere van, csak az a baj, hogy mindez nem alkot koncentrikus kört.

A már családbarát stadionban (és talán pont emiatt) régóta nincs hangulat, ha meg van, akkor a B közép miatt szív az egyesület. Elkezdték az akadémia szó mantrázását, de az olasz edzők továbbra is legfeljebb két évig bírják, míg az ifjú játékosok csak nagy jóindulattal férnek be a “fiatal tehetségek” amúgy széles körű fogalmába. Ráadásul a klublegenda Puskás nevét is lenyúlták…

Nehéz lehet a felcsútiaknak. Képzeljük el, hogy lejárunk megye 1-es meccsre szotyizni, bírót kergetni, partjelzőt dobálni, aztán egyszer csak az ország megalomán fociszerető miniszterelnöke egy agyafúrt tervvel először a csapatot a Videoton Akadémiájává nevezi ki, amely egy laza vágtával felmasírozik az élvonalba úgy, hogy véletlenül pont abban az évben módosítják a versenyszabályzatot pont a PFLA javára.

Akadémia, a Vidi farmcsapata, melynek célja a tapasztalatszerzés, vagy a pártállam díszcsapata, amely kedvére igazolhat, hogy eredményeket tudjon felmutatni? Itt bármi elfogadható.

buzgo_cikk2

forrás: Nemzeti Sport 2013/08/19.

Nehéz helyzetben van Rudolf Gergely is. A Franciaország-Debrecen-Olaszország-Görögország tengely után Diósgyőr nem az álmok színháza, ráadásul azt sem nehéz a szemére vetni, hogy odapiszkított, ahol a sérülése alatt támaszt adtak neki.

A lózungokat leszámítva története kezd a már fenn említett tehetséges magyar fiatal karrierjéhez hasonlítani. Tény, hogy nem minden játékosunk állja meg a helyét külföldön (és akkor most enyhén fogalmaztunk) ő azon kevesek egyike, akinek a játékán látszik a képzés. Arroganciát a fejére olvasni pedig marhaság, mert az nem egyenlő a játéktudással (ahogy az erről szóló nemzetisportos Buzgó írás sem egyenlő az újságírással).

Ami viszont megállapítható: a történet 100%-ig magyar.