Címlapon ajánlott cikkben foglalkozik a mostani Magyar Narancs a hazai foci viszonyaival, kiváltképp Orbán Viktor viszonyával mindehhez. A tálalás sokat ígért.

Sokat ígérő címlap

Sokat ígérő címlap

A felcsúti piramis címmel, és Orbán focija alcímmel jelent meg a Magyar Narancs eheti számának a címlapja. A szotyizó kormányfő mögött az épülő „kézműves stadion” látható a címlapképen. A belül Forinttemető címmel megjelent írásból két, valamelyest újdonságnak nevezhető hírről, tényről értesülhettünk.

Az egyik az, hogy a lap által megszólaltatott, a „magyar futball meglehetősen kusza gazdasági viszonyait a lehetőségekhez képest jól” ismerő forrás szerint az idei állami költségvetés különböző soraiból 17,8-22,4 milliárd forint közpénz áramlik a magyar fociba. A cikk megállapítása szerint ez becslés és ennek az összegnek legalább a kétharmada a két folyó stadionépítésre (Debrecen, Ferencváros) megy, illetve jelentős részét teszi ki a fociakadémiák támogatása. A cikk ebbe az összegbe sorolja a felcsúti stadion bő hárommilliárdos költségét is, mert „tudjuk jól, nem kis részben a megfelelő magáncégekhez irányított közpénzekből épül.”

„Tulajdonképpen senki nem lepne meg, ha Csányi Sándor akár már holnap felállna a futballszövetség elnöki székéből” – írja még a Narancs, amire joggal mondjuk, hogy júliusban, amikor az OTP elnök-vezérigazgatója eladta sokcsilliárdért az OTP-részvényeit, már megszellőztetett lehetőség volt. Az írás szerint már nagy a feszültség a szövetség, a klubok és az állam között, Csányi Sándor pedig nehezen viseli a magyar fociban tapasztalható rendetlenséget és eredménytelenséget. A Narancs azt is megemlíti, hogy az OTP-vezér állítólag „Orbán szotyolázó viselkedését is nehezen viseli azokon az alkalmakon, amikor hivatalból a focipáholyban kell vele lennie.”

A cikk amúgy merő csalódás, érezhető, hogy azért született, mert Orbán gigantikus fociinterjúja kihagyhatatlan ziccert szolgáltatott. Olyan durva tévedéssel indít, miszerint Muszbek Mihály, az önjelölt fociközgazdász az MLSZ felkérésére készítette volna el a cikkben is sokat idézett sportgazdasági elemzését. Ezzel szemben éppen, hogy nem az MLSZ felkérésére írta Muszbek az elemzését, hanem még alapos cicharc is kialakult közte és a szövetség között a megállapításai miatt. Mondjuk már Muszbekre hivatkozni is tévedés, ha tényleg aggódunk a magyar fociba ömlő közpénzekért; hiszen az ő szerepvállalása (volt ő ligaelnök és MLSZ-főtitkár is) idején, az első Orbán-kormány alatt kapta a magyar foci a frenetikus reorganizációs hitelt, amit még majdnem tíz évig cipelt ballasztként. Vagy a Narancs-cikk úgy hivatkozik a Fradira, mint amelynek „tulajdonosa konkrétan az állam”, ami szintén jelentős tárgyi tévedés. Az FTC ugyanis egy sportklub és sportklubként tulajdonolja a futballcsapatot működtető zrt.-t. Sorolhatnánk még, de mindezt csak azért írjuk le, mert tényleg azt hittük, képbe jövünk a magyar fociba áramló állami pénzek mértékével és útjával, azonban tények helyett szóvirágokat, és a megszokott orbánozást kaptuk.